Hermione boldogan lépett ki Madame Malkin üzletéből a talárjaival, s vette útját a Foltozott Üst felé. Kezében egy zacskóval vidáman sétált az Abszol Úton, mígnem valaki a nevét kiéltotta.
- Hermione! – Futott feléje Levender Brown, az egyik szobatársa. Hermione megvárta, míg odaér hozzá.
- Szia Levender, hogy vagy? – kérdezte udvariasan, bár a lába, már vitte volna tovább A fal felé…
- Jól köszi. Te figyelj, nem messze innen nyílt egy új üzlet, ahol mugli ruhákat lehet kapni a legújabb divat szerint. Megnéznéd velem? – nézett rá boci szemekkel.
Mione nagyot sóhajtott, majd egy utolsó pillantást vetett az Abszol Út végére, és elindult Levenderrel a másik irányba, a lány fantáziáját olyannyira izgató bolt felé.
Nem kellett sokat menniük, míg megtalálták a kirakatot, amiben a legújabb londoni, párizsi, és milánói divat szerint voltak beöltöztetve a mozgó próbababák, amik egyfolytában illegették magukat. Ha egy mugli divathoz tudatlan állt meg a bolt előtt, annak, sem kellett aggódnia: ugyanis a kirakat üvege folyton ezt harsogta: „Jöjjenek, s nézzenek körül! A londoni, párizsi, és milánói mugli divatdiktátorok legújabb kreációi kaphatók nálunk, akár ötvözve a mai mágusdivattal! Jöjjenek…”. Levender boldogan vetette be magát a boltba, Hermione pedig mosolyogva követte. A lány először azt hitte, hogy egy átlagos mugli üzletbe fog belépni, de erről az elképzeléséről már akkor lemondhatott volna, amikor a harsogó kirakattal találta szembe magát, vagy az illegető próbababákkal.
Belépve egy hatalmas üzlet tárult a látogatók szeme elé: a ruha állványok egymás mellett sorakoztak, de nem úgy, mintegy átlagos mugli áruházban! Nem, hanem minden állványon volt még vagy 3 állvány elhelyezve egy ügyes kis bűbájjal. Levender majdnem felsikkantott örömében a rengeteg ruhadarab láttán. Még Hermione szeme is felcsillant a rengeteg fazon, szín és különlegesség láttán, ráadásul a bolt végén rengeteg kiegészítő sorakozott. Hermione mosolyogva követte barátnőjét, akinek a kezében már legalább négy ruhadarab foglalt helyet. Addig ő is kiszemelt magának egy szoknyát. Elgondolkodva nézte: - 3 hete nem láttam Dracot. Ma viszont fél napot tölthetek el vele. Valahogy azért ki kéne néznem…
- Jól állna neked – szólalt meg Levender Hermione mellett, aki majdnem arrább ugrott ijedtségében.
- Jesszusom Levender a szívbajt hozod rám! – rótta meg Hermione – Egyébként ebből a felsőből nem kén egy számmal nagyobb?
- Gondolod? – kérdezte Levender egy picit kétségbeesve – Így nagyobbnak tűnnek a melleim, és a derekam is vékonyabbnak… Vagy nem?
- De – bólintott Hermione lemondóan – Igazad van.
- Akkor jó! – és ment is tovább újjabb ruhákért. Addig Hermione tovább méregette a szoknyát, és tovább elmélkedett. Így is csinosabban öltözött ma fel, hisz készült a mai randijára Dracoval, de nem lenne rossz, ha lecserélné a farmerét valami… szexibbre. A felsőjével meg volt elégedve, azt nemrég vette: egy piros top, szív alakú nyakkal, a melle alatt, pedig össze volt húzva egy picit, a sportcipője helyett meg a tánccipőjét vette fel. Végülis döntött, s levette a legalsó állványról azt a rövid fekete szoknyát, amit eddig méregetett, majd bement a próbafülkébe és felpróbálta illik e a felsőjéhez… Kiment és belenézett a tükörbe: A haját most kiengedve hagyta, így majdnem a derekáig ért. Minél hosszabb lett, annál inkább hullámos, sem mint gubancos. A piros top alól nem látszott ki a hasa, viszont a kellő helyeken rásimult, és szépen kiemelte az alakját. A fekete szoknya, pedig a combja közepéig ért, épp addig még jól érezte magát benne, ráadásul az ezüst tánccipő mindehhez nagyon jól passzolt.
- Mondtam én, hogy jól fog állni!! – jött örvendezve Levender jó pár zacskóval a kezében. Míg Hermione afelől az egy szoknya felől döntött, addig Levender már 3 teli zacskóval állt előtte.
- Honnan van ez a nagyon jó cipőd? – kérdezte – Csak nem itt találtad? – nézett is már körbe mohó tekintettel.
- Nem – válaszolta Hermione ezzel lelohasztva a másik lányt egy picit – Egy tánctáborban voltam, és ott vettem.
- Jujj, de jó! – lelkendezett Levender – Majd meséld el!! De sajnos most rohannom kell! Seamussal van találkozóm – nézett rá az órájára. Arcán tényleg csalódottság látszódott.
- Elfogom mesélni ígérem! De most siess! El ne késs a randevúdról! – örült Mione, hisz nem neki kellett leráznia Levender… Végre nem neki.
- Köszönöm. Igazad van! Rohanok is, szia! – kiáltott vissza már az ajtóból.
Hermione is megnézte az óráját, majd úgy döntött, hogy ő is siet, és már ment is a pénztár felé.
- Jó napot! – köszönt a csinos boszorkánynak, aki egy a varázslóvilágban újnak számító pénztárgép előtt állt.
- Szia! – a boszorkány csak ránézett Hermione szoknyájára, amit nem vett le a felpróbálás után, majd intett egyet a pálcájával a szoknya felé, és a szoknyán lévő címkék a kezébe röppentek. Majd még egyet intett, ezúttal a pénztár felé, amitől amaz kinyílt – Egy galleon lesz.
- Köszönöm – válaszolta Hermione, s a lány kezébe nyomta a pénzt, és kisietett a boltból, a fiatalos, immáron szexi szerelésében. Most már még boldogabban sietett a Foltozott Üst felé Dracohoz, hisz már fél 12 volt, Ő pedig minél több időt szeretett volna a kedvesével tölteni. A lehető legtöbb időt.