"Igen, szeretem"

  Hermione Granger az ágyán kuporgott, s egy pennát szorongatott a kezében. Hedvig, aki most hozta meg gazdája levelét, az ágy végéből figyelte a lányt. Hermione döntött és írni kezdett…

„Kedves Harry és Ron!

Nagyon örülök, hogy minden rendben megy nálatok! Ne aggódjatok, én is jól vagyok. Sajnálom, de nem mehetek idén a Házba, mert megígértem anyáéknak, hogy ezen a nyáron többet leszek velük, ráadásul szeretnének valamivel meglepni… Egyenlőre fogalmam sincs, hogy mi az, de anyáék nagyon izgatottak tőle, és nem szeretném elrontani a hangulatukat. Csak annyit árultak el, hogy ha tetszik, akkor másfél hónapos elfoglaltság lesz.

Kérlek vigyázzatok magatokra, és ne tegyetek semmi ostobaságot! Remélem továbbra sem lesz semmi baj!

Ölel benneteket: Hermione”

  Összehajtogatta a pergament, majd Hedvig lábához kötözte. A madár huhogott egyet búcsúzásképpen, és kiröppent az ablakon.

  - Hemione! ­- kiáltotta az édesanyja.

  - Itt vagyok. - válaszolta a lány már a lépcsőről - Tessék?

  - Nos kicsim, apával eszünkbe jutott egy régen tett kérésed - mondta titokzatosan az asszony, s összepillantott férjével - Mielőtt elmentél volna Roxfortba, azt kérted, hagy tanulhass meg táncolni… - Hermione először csak értetlenkedett.

  - Ezért arra gondoltunk - vette át a szót Mr Granger, - hogy beíratunk egy nyári tánciskolába, ami teljesen varázslómentes. Persze, csak ha te is szeretnéd - fejezte be. Hermione elmosolyodott, és boldogan ugrott szülei nyakába. - És hol? És milyen?

  - Nincs messze Londontól. Egy tábor végül is, de a hétvégéken haza lehet jönni, nem kötelező ott maradnod.

  - Jaj anya, apa, ez szuper! - lelkendezett a lány, nem is sejtve, hogy milyen meglepetéseket tart számára az a tánctábor…

***

  Draco Malfoy dühösen rótta a Malfoy kúria folyosóit. Hosszú idő óta először találkozhat apjával úgy, hogy nincs körülvéve más halálfalókkal.. A hatodik évben szinte (alig látta) csak akkor látta, mikor más halálfaló-jelölttel a Nagyúr előtt kellett megjelennie, és akkor is csak csak titkokat osztott meg Dracoval., de most, a nyár elején hazautazik néhány órára, hogy megnézze családját.  „Pont most!”- dohogott magában a szőkeség... „Miért pont akkor jön haza, amikor megkapjuk a jegyeket . Ezt nem hiszem el!” Mikor leért a nappaliba, apja már várta. Tekintete dühösen villogott.

  - Apám - hajtott fejet tisztelettudóan Draco, - remélem minden rendben.

  - Nem. Semmi nincs rendben! - mondta a férfi dühösen. - Elegem van abból, hogy mindent megkapsz, amire vágysz, az idei jegyeid mégis rosszak. Anyád elmondta, milyen tiszteletlen vagy vele. Ebből elegem van! A nyár első másfél hónapjában olyan büntetést kapsz, amit életed végéig nem fogsz elfelejteni! - mondta dühösen fiának, aki megpróbálta legalább annyira visszafogni magát, hogy ne kezdjen el kiabálnia apjával. Tudta jól, azzal csak rosszabbul járna.

 - Igenis apám, mit kell tennem?

 - Mivel jövőre lesz a búcsúbál, és meg kell tanulnod táncolni, egy tánctáborba mész! - eddig nem is hangzik rosszul... - gondolta Draco, ám apja szemében gyors fény villant. - Egy olyan helyre, ahol csak muglik lesznek. A pálcádat sem viheted, így még csak bántani sem tudod őket. Azt hiszem ez kellő büntetés. Ott majd megembereled magad! - majd dühösen hoppanált.

  Draco még percekig állt némán, s tátogott, mint egy hal. „Tánc. Tábor. Muglikkal. Ezt nem hiszem el!”

***

  Hermione gondosan pakolászott a táskájában. Boldog volt, mert Harryék is örültek boldogságának. A tábor Catham-ben lesz, és már holnap kezdődik. Kicsit izgult, mert már hat éve nem volt mugli táborban. Sajnálta, hogy Ronék nem jönnek, de Dumbledore szerint biztonságosabb a Black házban. Hermione egy utolsó erőfeszítéssel behúzta bőröndjét, majd lement vacsorázni  A szülei egész idő alatt figyelték lányukat, örültek, hogy végre boldognak látják, de azért ellátták jó tanácsokkal és az elmaradhatatlan intő szavakkal.

  Miután végzett, Hermione felment a szobájába, és gondosan bezárta az ajtót. Felnyitotta iskolai ládáját, és kivet belőle egy dobozt. Abban háromféle fiola volt. Mindegyikből kivett negyvenkét darabot, s az utazásra készen álló táskájába tette, majd egy pohár vízzel bevette a mai három adagot. Megborzongott a hatásától, de máris jobban lett, már nem szédült egy kicsit sem. Vett egy mély lélegzetet, és lefeküdt aludni.

***